Hatodik rész

Kedves olvasóim!
Nagyon sajnálom hogy két hétig nem voltam, csak bent maradósom volt. Így ma meg holnap pár résszel jövök. Vagyis remélhetőleg.  Írjatok bejegyzést, kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Előre is köszönöm. #Törpi

Letettem a poharat az asztalra. Lassan kezdtem magamhoz térni. Odamentem Kendall-hoz. Elkezdtem mentegetőzni. Szerencsémre nem vette túl rosszul ezt az egészet. Jade elhívta a bátyát. Néhány szót elcsíptem mit is beszélhetnek. Jade-ről, meg arról hogy régen látták egymást. Jade beszélt a tegnapi napról. Kendall mindent értett, és nem haragudott a húgára, se rám. Odamentem hozzájuk beszélgetni.

*Serena szemszöge*
Szerintem nagyon is összeillenek. Hallottam, hogy jött a postás, így kimentem. Felvettem a leveleket, és bementem a házba. Számla, számla, számla...ohh..és mi meglepetés számla. Az utolsó levelet már automatikusan ledobtam az asztalra. Leesett a földre, de nem törődtem vele. Eli felvette, és megnézte a címzettet.
- Ezt neked címezték. - nyújtotta át a levelet -
- Tényleg köszi.
Felbontottam a levelet. "Kedves Mis. Moon. Szeretettel meghívjuk Önt, és kedves barátnőjét a Université de Metz iskolánkba. Láttuk a tanulmányi átlagjukat, és szeretnénk hogy nálunk tanulnának. Várjuk a válaszukat. Üdvözlettel: igazgató"
Odaszaladtam Eli-hez.
- Nézd mit kaptunk...- mutogattam a levelet -
Elolvasta, és elkezdtünk sikítani. Minden álmunk az volt, hogy ezen az egyetemen tanulhassunk. Most itt az alkalom, hogy megmutassuk a nagyoknak mire is vagyunk képesek. Átmentünk Logan-ékhez megmutatni a levelet. Felajánlottam nekik, hogy itt maradhatnak. Szívesen fogadták, mivel Kenny nagyon odavan Florárét. Logan se akart sehova menni Jade nélkül. Felhívtam nagyit, hogy milyen ajánlatot kaptunk. Nagyon örült neki és gratulált. Azon gondolkodtunk, hogy reggel felhívjuk az iskolát.

Reggeli után felhívtuk az iskolát. Hosszas csörgés után felvették végre a telefont. Elsőnek csak a porta jelentkezett, utána átkapcsoltak minket az igazgatóhoz.
- Jó napot Serena Moon vagyok.
- Jó napot kívánok miben segíthetek? - nagyon udvarias volt a hangja -
- Kaptam Önöktől egy felajánlást miszerint a barátnőmmel helyet kaptunk a maguk iskolájában.
- Értem...Serena Moon és Elizabeth McCarthy?
- Igen mi lennénk azok. És élnénk a lehetőséggel.
- Rendben hölgyem. Mikor tudnának kezdeni?
- Egy hét ha megfelel. Még össze kell pakolnunk.
- Rendben. Egy hét múlva találkozunk hölgyeim. Viszlát.
- Viszlát.
Beszámoltunk mindenkinek a beszélgetésről, és hogy mikor indulunk. Kezdtünk pakolni, mivel Franciaországba költözünk egy kis időre. Sajnáltam a házat. Itt nőttem fel. De azt hiszem jó kezekben lesz.

Egy héttel később mindenki kikísért minket a repülőtérre. Könnyes búcsút vettünk a többiektől. Gombóc volt a torkomban. Sírni akartam, de erős voltam. A srácok felvették a bőröndöket. Adtunk mindenkinek puszit, és beléptünk az utastérbe. Lepakoltuk a cuccainak, és leültünk a helyünkre. Felszállt a gép. Elhagytuk Pestet. Viszlát Magyarország nemsokára jövünk.
Pár órával később leszállt a gép. Kiszálltunk a gépből. Elmentünk felvenni a csomagokat. Mindenki a párjával volt. A csomagok épségben visszakerültek hozzánk. Franciaország már gyönyörű. Kiléptünk a repülőtérről. Teljesen más itt a légkör. Párizs a szerelmesek városa. Nagyon jól megleszünk itt. Lefoglaltunk egy szállodában egy szobát. Míg nem tudjuk hol leszünk elszállásolva ott kell maradnunk. Fogtunk egy taxit, és máris úton voltunk a szállás felé. Megcsörgettem Logan-t, hogy biztonságban megérkeztünk. A taxis hirtelen lefékezett. Megérkeztünk a szállodába. Kifizettem a taxist. Megálltunk előtte. Milyen magas és szép. Beléptünk az ajtón. Odamentünk a portához. Elkértük a kulcsot. Bementünk a szobába. Mindent letettünk, és ledőltünk az ágyra. Itt kezdődött el egy új élet.